Czestochowa-i zarádokút 2013.08.17-20. (K. Magdi)

 

Krakkóban az alternatív programunk nagy élménye, hogy néhányan - Béla atya kíséretében - elsétáltunk az Óvárosba, a Kazymirz negyedbe. Megtekintettük a „Régi Zsinagógát” (Stara Synagoga) és a benne található Zsidó Múzeumot. Ez Krakkó - de egyben egész Európa - legrégibb zsidó szakrális építménye. Béla atya ragyogó Ószövetségi Szentírás ismerete és a zsidó vallás, kultúra, tradíció és nyelvismerete sziporkázott a múzeum bemutatása során.

Köszönjük!

 

A harmadik nap reggel elhagyva Krakkót Chestochowába vettük utunkat, de közben megálltunk Kalwarya Zebrydowska búcsújáró kegyhelyen, melyet a Ferences Rend tart fent. Nevezetességei az 1606-1666 között felépült gyönyörűséges kéttornyú kegytemplom, a kolostor és a belső udvarán, a kerengőben megalkotott Keresztút. Mi is imádkozva és énekelve végigjártuk Krisztus szenvedésének stációit meghatódva, az Úr elé téve saját keresztjeinket. Nem tudom, hogy valaha is nyáron - azaz nem nagybőjti szent időben - végig gondoltuk-e Urunk, Jézus Krisztus szenvedését, melyet oly sokszor hagyjuk , hogy eltakarjon a mi vélt vagy valós keresztünk. E búcsújáróhely egyik ékessége a kegytemplom főoltárán lévő 1590-ből származó Mária Mennybevitelét ábrázoló légiesen könnyed, ezüst Szűz Mária szobor. A másik ékesség itt a híres „Könnyező Mária” kegykép, mely szerényen a Szentélyből nyíló, ragyogóan díszes oldalkápolna oltárán van. Béla atya itt mutatott be szentmisét és homíliájában rámutatott Szűz Mária Istenanya alázatosságára, hogyan tudta rejtetten, a háttérbe húzódva követni Szent Fia megváltó működését, s miközben Mária hite is egyfolytában gyarapodott még a kereszt alatt is!

E kegykép előtt maga II. János Pál pápa is oly sokszor imádkozott már gyermekként is szüleivel, majd papként, püspökként, és pápaként is, mikor arany keresztet és arany rózsát ajándékozott Lengyelország Királynőjének, Máriának.

 

Zarándokutunk csúcspontja a czeshochowai JASNA GÓRA, azaz a „FÉNYES HEGY”, melyet Nagy Lajos királyunk korában idetelepülő magyar pálos szerzetesek neveztek el a Budán "Fényes Hegyen" levő anyakolostorukról. Jasna Góra Lengyelország lelki fővárosa, „az Istennel való találkozás hegye”. E találkozásban állandóan jelen van Mária, a „Jasna Góra-i királynő”. „Ő a Jasna Góra-i ikonban való jelenlétével megvilágítja az emberi zarándokút földi homályát.” - írja 2001-ben a Pálos Rend perjele a Fekete Madonna kegyképről a díszes kegykápolnában olvasható táblán. A kegyképet a zarándokok véget nem érő sora keresi fel szüntelen. II: János Pál pápa lengyelországi látogatása során mindig ellátogatott Lengyelország Nagyasszonyához és Királynőjéhez. A Madonna kegykép egyik oldalán az általa ajándékozott arany rózsaszál van, a másik oldalon pedig az a stóla, melyet az őt ért 1981-es merényletkor viselt. Vérfoltjai rajta lassan kifehéredtek... Zarándokutunk utolsó napján reggel 8-kor „mennyei liturgiában” volt részünk - ahogyan Béla atya nevezte. A kegykápolnában latin énekes szentmisét celebrált egy pálos szerzetes atyával egy másik pálos atyával együtt. Gyönyörűséges volt a latin nyelvű szentmise szövegek és latin nyelvű liturgikus énekek összecsengése! Nagyon megható volt az evangéliumot – Béla atya által – magyarul hallgatni. A szentmise után átmentünk a kegykápolna mellé, a 15.-században épített költői szépségű háromhajós gótikus katedrálisba. Szűz Mária Mennybevételének szentelték e templomot, s ezt a dicső pillanatot ábrázolja a főoltárkép és dombormű óriási, csupa arany kompozíciója. A készítő mesterek gazdag hitéről tesz tanúságot, ahogyan az Istenanya „megérkezését” ábrázolják a „Szentháromság örök izzó szeretetébe”! Itt a katedrális szentélyében áll a Csíksomlyói Madonna szobor másolata, melyet ez év Pünkösdjén adományoztak a ferencesek Székelyföldről Jasna Gorá-nak. Itt áldotta meg Béla atya az ajándékba vett kegytárgyakat, hogy, akik azok jelenlétében imádkoznak, vagy azokat viselik sok lelki kegyelemben részesüljenek. Lassan végéhez ért a zarándokutunk, indultunk le a „hegyről” megköszönve az Istennel való találkozást és Mária oltalmát utunk során. A Rózsafüzér elimádkozásával és Mária énekek soraival adtunk hálát utazva vissza Magyarországra.

 

Milyen hozadéka van egy zarándoklatnak??? Miért éri meg útra kelni??? Hazaérkezvén úgy tapasztaltam, hogy az emberek jobbak lettek körülöttem, az Isten teremtette világ ragyogóbb, fényesebb lett! Vagy bennünk változott valami? A Jóisten gazdagon áldja meg ez út szervezéséért Schillinger Tibit!

KÖSZÖNJÜK!!!

(Még egy fontos KÖSZÖNET !) Béla atya lelkivezetéséért a zarándokút során, hogy valóban velünk és értünk volt keresztény! Isten áldja meg Őt és halmozza el kegyelmével !

K. Magdi